Görögország híres gyönyörű tengerpartjairól és ókori romjairól, de számos meglepő, érdekes és szórakoztató tény is van az országgal kapcsolatban. Ha kíváncsi ezekre az egyedi tényekre és még sok másra, ez a cikk valószínűleg meg fog lepni!
Maradj kapcsolatban Görögországban a Yoho Mobile-lal
Görögországba készülsz látnivalókat nézni, pihenni a tengerparton vagy történelmi helyeket felfedezni? Yoho Mobile eSIM segítségével könnyű kapcsolatban maradni. Akár térképeket használsz, akár fényképeket osztasz meg, akár szeretteiddel tartod a kapcsolatot, gyors és megbízható internetet biztosít útközben.
- Használd a YOHO12 kódot a pénztárnál 12% kedvezményért!
20 szórakoztató tény Görögországról
Görögország 6000 szigete: Csak 250 lakott
Görögországnak körülbelül 6000 szigete van, de csak körülbelül 250 lakott. Ezek a szigetek olyan csoportokba rendeződnek, mint a Kükládok, a Dodekanészosz és a Jón-szigetek. A legnagyobb és legnépesebb sziget Kréta, míg a kisebb szigeteken, mint például Kasztelorizo, nagyon kevés ember él.
Görögország számos szigete vagy lakatlan, vagy nagyon kevés ember él rajtuk. Néhányat mezőgazdasági vagy turisztikai célokra használnak, míg másokat érintetlenül hagynak, mert túl kicsik vagy erőforrás-hiányosak. A lakott szigeteken gyakran találhatók hagyományos falvak, történelmi nevezetességek és virágzó turisztikai iparágak, amelyek fontos szerepet játszanak az ország gazdaságában.
Érdekes tény Görögországról: Görögország legkisebb lakott szigete a Bartholomew-sziget, amelyen csak néhány lakos él, és világítótornyáról ismert. Fotó: mali maeder
A görög zászló a szabadságot jelképezi
A görög zászló a nemzet történelmének és értékeinek szembetűnő szimbóluma, kilenc kék és fehér vízszintes csíkjával, valamint a bal felső sarokban lévő fehér kereszttel. A kereszt a görög ortodox kereszténységet jelképezi, amely a görög identitás központi eleme. A kilenc csík gyakran a “Szabadság vagy Halál” kifejezés szótagjait tükrözi, ami a görög forradalom harci kiáltása volt az oszmán uralom ellen. A kék és fehér színek az ország természeti szépségét szimbolizálják, a szárazföldet körülvevő eget és tengert képviselve.
A zászlót először 1822-ben fogadták el Görögország függetlenségi harcában, a ma ismert kialakítást pedig hivatalosan 1978-ban hozták létre.
Görögország 80%-át hegyek borítják
Görögország nagyon hegyes ország, területének körülbelül 80%-át hegyek borítják. A Pindosz hegység átszeli a szárazföldet, és Kréta és a Peloponnészosz területére is benyúlik. A legmagasabb hegy az Olümposz, amely 2917 méteres magasságban áll. A hegyek számos völgyet, kanyont és szaggatott tengerpartot hoztak létre. Görögország egyes szigetei valójában a víz alatt lévő hegyek csúcsai. Ezek a hegyek nemcsak az ország természeti szépségét formálják, hanem történelmét és kultúráját is.
Szórakoztató tény Görögországról, hogy a görög mitológiában az Olümposz a 12 olümposzi isten, köztük Zeusz, Héra és Apollón otthona, és az ókori görög panteon központjának számít. Fotó: Bruna Santos az Unsplash oldalról
Görögország tengerpartja 16 000 kilométer hosszan húzódik
Görögországban van a leghosszabb tengerpart a Földközi-tengeren, és a 11. leghosszabb a világon, mintegy 13 676 kilométer hosszan húzódik. Ez magában foglalja a szárazföldet, valamint több mint 6000 szigetet. A tengerpart sokféle, homokos strandokkal, sziklás szirtekkel és sok kis öböllel és zugokkal.
Sajnos Görögország tengerpartjának egyharmadát fokozatosan erózió pusztítja, és a klímaváltozás súlyosbította ezt a problémát. Ez a tengerpart létfontosságú Görögország számára, mivel támogatja az olyan létfontosságú iparágakat, mint a turizmus, a halászat és a tengeri kereskedelem. Ez nem csupán gazdasági érték, hanem az ország kultúrájának és életmódjának is kulcsfontosságú része. A tengerpart mentén elvesztett földterület súlyos hatással lehet ezekre az iparágakra, amelyek sok ember megélhetését biztosítják, miközben befolyásolja Görögország identitását és örökségét is.
Athén Európa egyik legrégebbi lakott városa
Athén a világ egyik legrégebbi városa, története több mint 5000 évre nyúlik vissza. Fontos része volt a mükénéi civilizációnak Kr.e. 1400 körül, majd később az ókori Görögországban hatalmas városállammá vált. Athén a demokrácia szülőhelyeként ismert, és nagy hatással volt a nyugati kultúrára és eszmékre, különösen a Kr.e. 5. században. Történelme során különböző csoportok, például a bizánciak, a keresztesek és az oszmánok irányítása alatt állt, mielőtt végül a modern Görögország fővárosa lett az 1800-as években.
Bár Athén talán nem a legeslegöregebb (olyan városok, mint Plovdiv is magukénak vallják ezt a címet), hatalmas befolyással volt a kultúrára, a demokráciára és a filozófiára. Fotó: Josiah Lewis
Görögország 18 UNESCO Világörökségi helyszínnek ad otthont
Görögországban 19 olyan helyszín található, amelyet az UNESCO a világörökségi helyszínek közé sorolt. Ezek a helyszínek fontosak történelmi, kulturális vagy természeti értékük miatt. A 19 helyszínből 17 kulturális, ide tartoznak olyan jól ismert helyek, mint az athéni Akropolisz, Delphoi (egy ókori vallási helyszín) és Olümpia (ahol az Olimpiai Játékok kezdődtek).
Van továbbá 2 vegyes helyszín is, ami azt jelenti, hogy kulturális és természeti jelentőségük is van – ezek a Meteorák (sziklaalakzatok tetején lévő kolostorairól híres) és az Athosz-hegy (egy hegy, amely számos kolostornak ad otthont). A listára legutóbb a Zagori Kultúrtáj került fel, amelyet 2023-ban adtak hozzá.
Szórakoztató tény Görögországról, hogy 1981-ben csatlakozott az UNESCO Világörökség Egyezményhez, ami azt jelentette, hogy fontos helyszíneit kiválaszthatták a Világörökség listára. Fotó: Peter Holmboe
Santorini a világ egyetlen lakott kalderája
Santorini egy sziget Görögországban, az Égei-tenger déli részén. Egyedülálló, mert egy vulkáni kalderán belül helyezkedik el, amely egy nagy vulkánkitörés után maradt hatalmas, meredek kráter (Kr.e. 1600 körül történt). Santorini a fő szigetből, Théraként, valamint a közeli kisebb szigetekből, mint Thérasia, Aspronisi, és a vulkáni Nea Kameni és Palea Kameni szigetekből áll. A sziget jellegzetes vulkáni tája, drámai sziklákkal és gyönyörű strandokkal vonzza mind a helyieket, mind a turistákat, akiket lenyűgöz a természeti szépsége.
Meglepő tény Görögország Santorini szigetéről, hogy száraz éghajlata és vulkáni talaja miatt nagyon kevés fa van rajta, de ez egyedi, kopár szépséget kölcsönöz neki. Fotó: Nextvoyage
Az Olimpiai Játékok Görögországban kezdődtek
Az Olimpiai Játékok Olümpiában, Görögországban kezdődtek Kr.e. 776-ban, Zeusz isten tiszteletére rendezett fesztiválként. Az első esemény egy körülbelül 192 méteres futóverseny volt, amelyet az eliszi Koroibosz, egy görög atléta nyert meg. A négyévente megrendezett Játékok a görög kultúra fontos részévé váltak, és közel 1200 évig folytatódtak. Idővel több versenyszámot is magukban foglaltak, mint például birkózás, ökölvívás és kocsiverseny. Azonban Kr.u. 393-ban I. Theodosius római császár megszüntette őket. Az Olimpiát 1896-ban hozták vissza Athénben, mint a ma ismert Játékok modern változatát.
Fotó: Julio Hernández az Unsplash oldalról
A “gymnasium” szó a görög “gymnos” szóból ered, ami “meztelent” jelent, mert az ókori Görögországban az atléták ruházat nélkül edzettek és versenyeztek. Az ókori görögök nagyon szerették a tornát, és ez kultúrájuk fontos része volt, az edzettségre és a fegyelemre összpontosítva. A gymnasiumok helyszínei voltak az atléták edzésének és a beszélgetéseknek, segítve a testet és az elmét is. Ez megmutatja, mennyire számított a testnevelés az ókori Görögországban, és hogyan befolyásolta a mai sportot és oktatást.
Az ókori görögök gyakorolták először a demokráciát
A demokrácia először az ókori Görögországban, különösen Athénben fejlődött ki, körülbelül a Kr.e. 6. században. Előtte a legtöbb társadalmat királyok vagy kis elit csoportok irányították. Szolón, egy Kr.e. 594-ben élt vezető, olyan reformokat vezetett be, amelyek lehetővé tették a polgárok számára a döntéshozatalban való részvételt, mint például törvények írása és közügyek intézése. Később, Kr.e. 507-ben Kleiszthenész bevezette a “demokratia” fogalmát, ami “a nép uralmát” jelenti. Ez a rendszer lehetővé tette minden szabad férfipolgár számára, hogy szavazzon és részt vegyen a kormányzásban, ami nagyon különbözött az akkori más helyeken használt rendszerektől.
Az athéni demokrácia közvetlen volt, ami azt jelentette, hogy a polgárok nemcsak vezetőket választottak, hanem maguk döntöttek a gyűléseken. Idővel sok más görög városállam is elkezdte átvenni a demokrácia valamilyen formáját. Azonban Kr.e. 322-ben, amikor a makedónok elfoglalták Athént, megszüntették annak demokratikus rendszerét. Mindazonáltal a demokrácia alapvető eszméi, mint a polgárok részvétele és az egyenlő jogok, befolyásolták a későbbi politikai rendszereket, beleértve a mai napig használatosakat is.
A színházat az ókori görögök találták fel
A színház az ókori Görögországban alakult ki, körülbelül a Kr.e. 6. században, különösen Athénben, a Dionüszosznak, a bor, a termékenység és az ünneplés istenének tiszteletére rendezett fesztiválok részeként. Ezek a fesztiválok kórusénekes előadásokat, úgynevezett dithüramboszokat is tartalmaztak, amelyeket csoportokban énekeltek. Idővel Thespis, akit az első színésznek tartanak, elkezdett egyedül beszélni, ezzel drámává alakítva az előadásokat, amit ma színházként ismerünk. Ez jelentette a színjátszás kezdetét mint egyéni tevékenységet, nem csupán csoportos éneklést.
A görög színház három fő típusra fejlődött: tragédia (komoly témákkal foglalkozott), komédia (humoros volt) és szatírjátékok (amelyek a komédia és a szatíra keverékét jelentették). Olyan ismert drámaírók, mint Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész és Arisztophanész írták ezen darabok nagy részét, és segítettek kialakítani a nyugati színház alapjait.
Görögországban több mint 120 millió olajfa található
Görögországban hatalmas számú olajfa van (valószínűleg körülbelül 150 millió), és ezek az ország területének akár 60%-át is beborítják. Az olajfatermesztés főbb területei a Peloponnészosz és Kréta. Az olajfatermesztés Görögországban több ezer évre nyúlik vissza, és néhány olajfa több mint 1000 éves!
Az ország híres kiváló minőségű olívaolajáról, amelyet több mint 150 különböző olajbogyófajtából készítenek, beleértve olyan népszerű fajtákat, mint a Koroneiki, Kalamata és Manaki.
A görögök névnapot ünnepelnek, nem csak születésnapot
Görögországban a névnap (yiorti) különleges hagyomány, amelyet gyakran jobban ünnepelnek, mint a születésnapot. Minden embernek van névnapja, amely ahhoz a keresztény szenthez kapcsolódik, akiről elnevezték. Például, ha Mariának hívnak, augusztus 15-én ünnepelnéd a névnapodat, ami Szűz Mária mennybemenetelének napja, a szent, akiről elneveztek.
Ez a hagyomány mélyen gyökerezik az ország ortodox keresztény hitében. Számos görög otthonban találsz névnaptárakat, amelyek felsorolják az összes szentet és a napokat, amikor a róluk elnevezettek ünnepelnek. Még a munkahelyeken is elismerik a névnapokat, és gyakori, hogy a kollégák megemlékeznek egymás névnapjáról és megünneplik azt.
Évente 100 000 madár vándorol görög vizes élőhelyekre
A görög vizes élőhelyek, mint például a délnyugat-görögországi Gialova-lagúna, fontos megállóhelyek a madarak számára, amelyek Európa, Afrika és Ázsia között vándorolnak. Ezek a területek pihenő- és táplálkozási helyet biztosítanak a madaraknak hosszú útjuk során. A Gialova-lagúna, amelyet fontos madárterületként tartanak számon, számos madárfajnak ad otthont, különösen a tavaszi és őszi vándorlások idején.
Egy tanulmány 149 madárfajt talált egy vizes élőhelyen, köztük 66 faj vízimadarat, nagyobb fajgazdagsággal a tavaszi vándorlás idején. A Balkán-félszigeten elhelyezkedő vizes élőhely különösen fontos megállóhely a Földközi-tengeren át repülő madarak számára. A madaraknak friss vízre és jó élőhelyekre van szükségük a fejlődéshez, és a tavasz biztosítja a legjobb környezetet számukra, hogy pihenjenek és táplálkozzanak, mielőtt folytatják útjukat.
Görögországban több régészeti múzeum van, mint bármely más országban
Görögországban több mint 110 régészeti múzeum van, több, mint bármely más országban, és ezek fontos tárgyakat tárolnak és mutatnak be az ókori görög történelemből, beleértve a nagyon korai időktől az ókori Görögország végéig terjedő időszak tárgyait. A legismertebb múzeumok közé tartozik az Akropolisz Múzeum, a Nemzeti Régészeti Múzeum, valamint a delphoi és olümpiai múzeumok. Ezekben a múzeumokban szobrokat, festményeket, kerámiákat és értékes tárgyakat találhatunk híres ókori helyszínekről, mint például Knósszoszról és Vergináról.
Ezek a múzeumok lehetőséget adnak arra, hogy megismerjük Görögország történelmét, és hogyan befolyásolta kultúrája a nyugati civilizáció fejlődését. Fotó: Rainer Eck
A görög ábécé több mint 3000 éves
A görög ábécé Kr.e. 800 körül jött létre, a föníciai ábécén alapulva, de fontos változtatásokkal, például magánhangzók hozzáadásával. Ez megkönnyítette az olvasást és írást a korábbi rendszerekhez képest. Előtte a mükénéi civilizáció egy Lineáris B nevű írásrendszert használt, amely Kr.e. a 13. század körül eltűnt. Az első hosszú görög feliratok Kr.e. 740–730 körül jelentek meg.
Érdekes tény a görög ábécéről, hogy ez volt az első, amelyben a betűk konkrét hangokat képviseltek, ami egyértelműbbé tette a kommunikációt, és számos későbbi ábécét formált, beleértve a ma használatosat is. Fotó: ROMAN ODINTSOV
Görögország egyetlen része sincs messze a tengertől
Görögországban soha sincs messze a tenger. A legmesszebb lévő pont a parttól körülbelül 137 kilométerre (83 mérföld) van, ami nem túl messze, ha belegondolunk. Psarades falu az ország legbeljebb fekvő települése. Görögország hatalmas tengerparttal rendelkezik, amely 13 676 kilométer hosszan húzódik, a leghosszabb a Földközi-tengeren. Ez azért van, mert Görögország egy nagy szárazföldből és több száz szigetből áll, ami azt jelenti, hogy a legtöbb hely közel van a vízhez. Emiatt a tenger nagyon fontos Görögország számára – az emberek a halászatra, a hajózásra és a turizmusra támaszkodnak rá. A tenger nagy hatással van az ország kultúrájára, hagyományaira és gazdaságára is.
Egyedi és véletlenszerű tények Görögországról
- Az ókori görögök hittek abban, hogy a babban halottak lelke lakozik, ezért kerülték fogyasztását.
- A görög törvények tiltják a magassarkú viselését bizonyos régészeti helyszíneken, az ókori romok védelme érdekében.
- Az ókori görögök feltalálták az ébresztőórát vízórák segítségével, amelyek zajt keltő mechanizmussal ébresztették az embereket.
- A görögök a világ legnagyobb sajtfogyasztói közé tartoznak.
- Az ókori görögök olívaolajban fürödtek ápolásra és bőrápolásra, hívén, hogy egészségügyi előnyei vannak.
- A görögök tányérokat törnek, hogy jó szerencsét ünnepeljenek és elriasszák a gonosz szellemeket.
- Archestratus, egy görög költő, írta az első szakácskönyvet Kr.e. 350-ben.
- Görögország híres kávézókultúrájáról, minden városban és faluban vannak kávézók.
