Kínát gyakran nevezik a „Középső Birodalomnak” (zhōngguó, 中国), ami egy ősi hiten alapuló becenév, mely szerint Kína a világ közepe volt. Hatalmas mérete és hihetetlenül hosszú történelme miatt Kínának lenyűgöző történetei vannak. Szeretnéd tudni, hogyan változtatták meg a kínai találmányok a világot? Készülj fel néhány szórakoztató és lenyűgöző tényre Kínáról!
Kína beutazásakor elengedhetetlen a biztonságodra vigyáznod. A Yoho Mobile eSIM használata segíthet kapcsolatban maradni, helyi információkat szerezni, és bármikor elérni szeretteidet vagy a segélyszolgálatokat, Wi-Fi nélkül is.
Yoho Mobile legújabb promóciója: Szerezz egy ingyenes eSIM-et Kínába, így kipróbálhatod a szolgáltatásukat utazásod során extra költségek nélkül!
Szerezz ingyenes eSIM-et Kínába most
Használd ki a Yoho Mobile legújabb promócióját: ingyenes eSIM Kínába, és teszteld szolgáltatásukat extra költségek nélkül utazásod során!
18 szórakoztató tény Kínáról, ami teljesen le fog nyűgözni
Kína 49 szélességi fokon terül el
Kína a harmadik legnagyobb ország, 9,6 millió négyzetkilométer területen. Egy szórakoztató tény az országról, hogy 49 szélességi fokon húzódik, északon a Heilongjiang folyótól délen a Zengmu zátonyig.
Az országban sok hegy található, köztük a Mount Everest, amely Nepál és Kína Tibeti határán fekszik. A szárazföld fokozatosan lejt nyugatról keletre. Hasonlóképpen, Kína partvonala mintegy 32 000 kilométer hosszú.
Ez is érdekelhet: Mikor a legjobb idő meglátogatni Kínát?
A Nagy Falnak volt egy titkos hozzávalója
A Kínai Nagy Fal építése több mint 2000 évig tartott, a Kr. e. 7. században kezdődött és 1878-ban fejeződött be. Különböző időszakokban és különböző dinasztiák építették.
Az építők helyi anyagokat, például földet, követ, téglát, meszet és fát használtak. A Ming-dinasztia (1368–1644) idején még ragacsos rizst kevertek a téglához, hogy segítsék az anyagok összekötését.
A tégla használata erősebbé és gyorsabbá tette az építést. Egy szórakoztató tény a Kínai Nagy Falról, hogy ha az összes felhasznált földet és téglát összeszámolnánk, egy olyan falat lehetne építeni belőle, amely egy méter vastag és öt méter magas, és körbefutna az Egyenlítő mentén.
Kína az egész országra egy időzónát használ
Kína majdnem akkora, mint az Egyesült Államok, de az USA-val ellentétben, amely több időzónát használ, az egész ország csak egyet követ: a Kínai Standard Időt (CST), más néven pekingi időt.
Annak ellenére, hogy Kína természetesen öt időzónán terül el, a kormány 1949-ben úgy döntött, hogy az egyszerűség és az egységesség érdekében mindenki ugyanazt az időt használja. Ez megkönnyíti az időbeosztást, de azt is jelenti, hogy Nyugat-Kínában a nap a legmagasabb pontján (ún. csillagászati dél) akár délután 3:10-kor is lehet.
Ez is érdekelhet: Pekingbe való utazás előnyei és hátrányai
A Tiltott Városban +9000 szoba található
A pekingi Tiltott Város 1406 és 1420 között épült. Több száz éven át a kínai császárok otthona volt, a Ming-dinasztiától a Qing-dinasztia végéig.
A palota komplexum hatalmas, 9371 szobával rendelkezik. Bár a legenda szerint 9999 és fél volt. A császárok magukat az égbolthoz kapcsolódónak tartották, afféle „menny fiainak”, és szerették volna tükrözni ezt a kapcsolatot a mennyei birodalommal. Ennek érdekében szándékosan kevesebb szobát építettek, mint a Jade Császár, a mennyek uralkodójának mitikus palotája, amelyről azt mondták, hogy még nagyobb számú szobával rendelkezett.
Ami biztos, hogy az egész terület hatalmas, mintegy 72 hektár, és ma az UNESCO Világörökség része.
Ez is érdekelhet: A 10 legjobb látnivaló Kínában
A pekingi Tiltott Város légi felvétele, Kína. Fotó: 征宇 郑
Kína találta fel a puskaport és a papírt
Nem sokan tudják, hogy Kína két nagy találmánnyal ajándékozta meg a világot: a puskaport és a papírt, amelyek óriási hatással voltak a történelemre.
Körülbelül a 9. században kínai alkimisták megpróbáltak életelixírt készíteni az örök élethez, amikor véletlenül puskaport hoztak létre kén, salétrom és faszén keverékéből. Létrehoztak egy anyagot, ami robbanni tudott. Ez a találmány megváltoztatta a hadviselést, és vezetett a lő nyilak, bombák és fegyverek feltalálásához. A 10. századra a puskaport a kereskedelem révén a világ különböző részeire terjedt, és megváltoztatta a történelmet és a háborúk vívásának módját szerte a világon.
Ami a papírt illeti, azt általában Cai Lunnak, egy udvari tisztviselőnek tulajdonítják Kr. u. 105 körül. Papír előtt az emberek olyan dolgokat használtak írásra, mint a bambusz, a selyem és a fa táblák, de ezek nehezek és drágák voltak. Cai Lun új módszert talált ki a papír készítésére olyan anyagok felhasználásával, mint a fakéreg, kender, rongyok és halászhálók. Rostokká alakította őket, és vékony lapokká préselte, így egy könnyű és erős anyagot hozott létre írásra.
Ez az új papír gyorsan elterjedt Kínában, majd a világ más részein, ami sokkal könnyebbé tette az emberek számára a kommunikációt, az ötletek megosztását és a fontos információk mentését.
Az első papírpénzt Kínában használták
Kína volt az első ország, ahol papírpénzt használtak. Ez a Tang-dinasztia (618–907) idején korlátozott formában kezdődött, de a 11. században, a Song-dinasztia idején vált elterjedtebbé. A kereskedők elkezdték használni a „jiaozi” nevű papírpénzt, mert hiány volt a réz érmékből a nagy tranzakciók lebonyolításához, és a papírpénz könnyebb és egyszerűbben hordozható volt.
Aztán a 12. században, a Jin-dinasztia idején bevezették az „Átváltási Bizonyítványokat”, amelyek szintén olyanok voltak, mint a papírpénz, de nem volt lejáratuk. Ez megkönnyítette az emberek számára a kereskedelmet és a pénz hordozását.
Amikor a mongolok átvették a hatalmat és megalapították a Yuan-dinasztiát, úgy döntöttek, hogy teljesen leállítják a fém érmék használatát, és csak papírpénzt használnak. Egy szórakoztató tény ebből a Kína-korszakból, hogy még Marco Polo is, aki oda utazott, írt a papírpénzről. Elképedt rajta, és megemlítette, hogyan használták azt az egész birodalomban!
De 1455-re a Ming-dinasztia abbahagyta a papírpénz használatát, mert túl sok hamis bankjegyet nyomtattak, ami problémákat okozott a kereskedelemben és a gazdaságban.
Végül az 1800-as években a papírpénz visszatért Kínába, és újra használták a kereskedelemhez és a mindennapi vásárlásokhoz.
Kínában van a világ leghosszabb nagysebességű vasúthálózata
Kínában van a világ legnagyobb nagysebességű vasúthálózata (HSR), amely több mint 40 000 kilométer hosszú. Egy szórakoztató tény Kína HSR hálózatáról, hogy ez alapvetően elegendő lenne a Föld kétszeri megkerülésére!
Egyik fő vonal, a Peking-Kanton útvonal 2012-ben nyílt meg, 2298 kilométert fed le, és a menetidőt 22 óráról mindössze 8 órára csökkenti. Továbbá, a tíz leghosszabb nagysebességű vasútvonal közül hat Kínában található, a Sanghaj-Wuhan-Csengtu vonal a második helyen áll.
Nagysebességű vonat egy állomáson Yichangban, Hubei tartományban, Kína. Fotó: Leon Huang
Ha ezt lenyűgözőnek találtad, várj 2035-ig, amikor azt tervezik, hogy megduplázzák nagysebességű vasúthálózatukat 70 000 kilométerre.
Óriáspandák csak Kínában élnek
Tudtad, hogy óriáspandák csak Kínában találhatók? Bizonyos területeken élnek, főként délnyugaton, Szecsuán, Shaanxi és Gansu tartományok hegyeiben.
Az óriáspandák a hűvös, erdős területeket kedvelik, ahol bőségesen van bambusz, 1200 és 3100 méter közötti magasságban.
Sajnos az emberi tevékenységek, mint a mezőgazdaság, kiszorították őket az alacsonyabb területekről, így most körülbelül 20 különálló bambusz erdő területen élnek. Többségük a Minshan és Qinling hegyekben található. Kína több mint 60 természetvédelmi területet hozott létre otthonaik védelmére.
Chengdu, egy város Szecsuánban, híres arról, hogy az óriáspandák otthona. Számos központot szenteltek ezeknek az imádnivaló állatoknak a tenyésztésére és védelmére. Tudj meg többet Chengduról a Fedezd fel Chengdut Kínában cikkben.
A kínai újév a leghosszabb fesztivál
A Holdújév, Kínai Újév vagy Tavaszi Fesztivál az új év ünnepe a hagyományos kínai naptár alapján. Egy érdekes tény, hogy ezt a naptárt Kínában körülbelül Kr. e. 2600 óta használják, és mind a holdat, mind a napot kombinálja.
A kínai újév a leghosszabb és egyik legnépszerűbb ünnep, nemcsak Kínában, hanem más országokban is, ahol kínai közösségek élnek. Az ünnep 15 napig tart, szilvesztertől a Lámpás Fesztiválig. Ez teszi a leghosszabb állami ünneppé Kínában.
Ebben az időszakban a családok összejönnek, tisztelegnek őseik előtt, kitakarítják otthonaikat, és piros papírkivágásokkal díszítenek, hogy szerencsét hozzanak. 2025-ben a Kígyó Éve január 29-én kezdődött.
Ez is érdekelhet: Ünnepeld a 2025-ös Holdújévet: A Kígyó Éve
A Jangce Ázsia leghosszabb folyója
A Jangce folyó, körülbelül 45 millió éves, Ázsia leghosszabb folyója. A Tibeti fennsíkon ered, és 6300 kilométert tesz meg a Kelet-kínai-tengerig, útközben 10 tartományon halad át.
A folyó létfontosságú Kína gazdaságára és kultúrájára nézve, a lakosság mintegy egyharmada él a közelben, és használja azt mindennap vízi útként. A Jangce folyó fontos a mezőgazdaság számára is, mert Kína rizstermelésének több mint kétharmadát adja.
Jangce folyó és Sanghaj városképe. Fotó: 茵 夏
A Terrakotta Hadsereg építése közel 40 évig tartott
A Terrakotta Hadsereg, amelyet parasztok találtak Hszi’an közelében 1974-ben, azért épült, hogy védje Qin Shi Huang császárt a túlvilágon. Építése Kr. e. 247 körül kezdődött, amikor Qin Shi Huang császár uralkodó lett. A hadsereg katonákból, harci szekerekből és lovakból áll, és egy nagyobb sír részeként épült, amely a császár palotájához hasonlított. Minden katonának egyedi arca van, és egykor élénk színekre voltak festve.
Egy érdekes tény, hogy körülbelül 720 000 munkás közel 40 évig dolgozott a projekt befejezésén, de Kr. e. 208 körül leállították egy parasztfelkelés miatt.
Terrakotta Hadsereg katonái Hszi’anban, Kína. Fotó: 征宇 郑
A mandarin a világ második leggyakrabban beszélt nyelve
A mandarin a világ egyik legtöbbet beszélt nyelve, több mint 1,1 milliárd ember használja. Csak az angol előzi meg, amely 1,5 milliárd beszélővel rendelkezik.
A mandarin Észak-Kínában alakult ki, és Kína, Tajvan és Szingapúr hivatalos nyelve. Több millióan beszélik Délkelet-Ázsiában és szerte a világon. Valójában körülbelül 941 millió ember beszéli a mandarint anyanyelvként.
Míg a sanghaji és a mandarin ugyanabból a nyelvcsaládból származik (kínai), különböző hangokkal, szavakkal és nyelvtannal rendelkeznek. Szórakoztató tény: a sanghaji szókincsnek csak 29%-a hasonlít a mandarinra.
Kínában 56 etnikai csoport él
Tudatában vagy annak, hogy Kínában 56 különböző etnikai csoport él? A han csoport a legnagyobb, a lakosság több mint 91%-át teszi ki, ami körülbelül 1,28 milliárd embert jelent. A többi 55 csoport különböző területeken él, főként Kína déli, nyugati és északi részén. A Zhuang a legnagyobb ezek közül a kisebb csoportok közül.
Kínában minden csoportnak megvan a saját életmódja, például a nyelv, amit beszélnek, az étel, amit esznek, a fesztiválok, amiket ünnepelnek, és a szokásaik. Néhány csoportnak saját nyelve van, mások különböző hagyományokat követnek, és mindannyian egyedi ételeket élveznek.
Ez a sokszínű kultúrák fúziója az, ami Kínát olyan híressé teszi, minden csoport valami egyedit hozva az ország kultúrájába.
A kínaiak a zodiákusra támaszkodnak a fontos döntéseknél
A kínai zodiákus egy időbeosztási rendszer, amely egy 12 éves ciklust követ, minden évet más állat képvisel. Ezek az állatok a Patkány, Ökör, Tigris, Nyúl, Sárkány, Kígyó, Ló, Kecske, Majom, Kakas, Kutya és Disznó. Ez a kínai holdnaptáron is alapul, amely eltér a legtöbb ország által használt Gergely-naptártól.
Minden év egy bizonyos állathoz kapcsolódik, és az abban az évben született emberekről úgy vélik, hogy megosztják az adott állat bizonyos személyiségjegyeit. Például a Tigris Évében születetteket bátornak, merésznek és kalandvágyónak tartják, míg a Nyúl Évében születetteket gyengédnek, békésnek és jó természetűnek.
A kínai kultúrában ez a hit befolyásolja, hogyan látják az emberek életük fontos aspektusait, például személyiségüket, karrierjüket és kapcsolataikat.
Kínai zodiákus kerék yin yang szimbólummal a közepén és a zodiákus állatok illusztrálva. Óramutató járásával megegyező irányban a 12 órás ponttól: nyúl, sárkány, kígyó, ló, kos, majom, kakas, kutya, disznó, patkány, ökör, tigris. Fotó by RootOfAllLight licensed under CC BY-SA 4.0
Egy kétségkívül szórakoztató tény Kína kultúrájáról, hogy gyakran nézik a zodiákust, hogy megtudják, egy év szerencsét hoz-e számukra, vagy óvatosnak kell lenniük a nagy döntéseknél. Néhányan még gyermekeik születési évét is kiválasztják az alapján, hogy mely zodiákus állatokról tartják úgy, hogy jó szerencsét vagy bizonyos kedvelt tulajdonságokat hoznak.
Kína termeli a legtöbb teát világszerte
Kína a világ legnagyobb teatermelője. Csak 2023-ban Kína több mint hárommillió tonna teát állított elő, ami majdnem a világ összes teatermelésének fele.
A tea nagyon hosszú ideje része a kínai életnek, körülbelül Kr. e. 2737 óta. A legenda szerint Shen Nong császár fedezte fel a teát, amikor néhány levél belefújt egy fazék forrásban lévő vízbe.
Ma Kína különböző éghajlatainak és tájainak keveredése tökéletessé teszi a világ tea termelésének körülbelül felének megtermelésére. Minden területnek megvan a maga specialitása. Például Fujian az oolong és fehér teákról ismert, Yunnan a pu-erh teáról híres, Szecsuán a zöld teáról ismert, és Guizhou zöld és fekete teákat termel.
Ez is érdekelhet: A legjobb dolgok, amiket Kínában vásárolhatsz: Legjobb ajándéktárgyak és egyedi leletek
Hagyományos teázókészlet és kínai baozi tálalva asztalon. Fotó: Angela Roma
Hong Kongban van a legtöbb felhőkarcoló
Hong Kongban van a világ legtöbb felhőkarcolója, szám szerint 657. Szórakoztató tény: hat közülük több mint 300 méter magas!
A város korlátozott területe, hegyei és drága földje miatt az épületek inkább felfelé nőnek, mintsem kifelé terjeszkednek. A legmagasabb épület az International Commerce Center, 484 méter magas. Mindezek a magas épületek mutatják, milyen fontos Hong Kong globális pénzügyi központként.
Ez is érdekelhet: Hong Kong vs. szárazföldi Kína: Utazási útmutató
Az asztalitenisz Kína nemzeti sportja
Az asztalitenisz (kínaiul “Pīngpāng qiú”) Kína nemzeti sportja. A kínai kormány választotta nemzeti sportnak, mert olcsó a felállítása (csak egy asztal, ütők és labda szükséges) és nem igényel sok helyet. Ezáltal elérhető a legtöbb ember számára, függetlenül attól, hol élnek vagy milyen forrásokkal rendelkeznek. Könnyű játszani, és gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt megfelelő.
Kína sok erőfeszítést tett az asztalitenisz játékosok képzésére, így a sportágban a legfelsőbb országgá vált. A kínai nemzeti csapat nagyon sikeres volt, különösen a világbajnokságokon. Valójában a kínai férfiak a címek mintegy 60%-át nyerték el 1959 óta.
A Mount Everest északi oldala Kínában található
A Mount Everest Kína és Nepál határán fekszik, az északi oldala Kínában található.
Az északi oldalról való megmászás azt jelenti, hogy egy sziklás gerincen kell felmászni 8000 méteren, az úgynevezett “Járda”-n. Ez egy kemény része a mászásnak, néhány trükkös szakasszal. Az északi oldal gyorsabb útvonal a csúcsra, mint a déli oldal, de kevesebben másznak rajta. Az első kísérlet az északi oldalról való mászásra 1921-ben volt.
Ez is érdekelhet: A legjobb dolgok, amiket Tibetben tehetünk
Fenséges Himalája hegyek Fotó: Lipot Repaszky
Maradj kapcsolatban a Yoho Mobile-lal
Tervezed Kína meglátogatását? Hogyan fogod nyomon követni a helyi eseményeket, vagy kapcsolatot tartani a családoddal?
A mobil adatkapcsolattal mindig kapcsolatban vagy és tájékozott. A Yoho Mobile eSIM megbízható internet-hozzáférést kínál, bárhová is visz az út. Ez a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás – tökéletes az utazók számára, akik online szeretnének maradni utazásuk élvezete közben.
Utazz, ossz meg, maradj kapcsolatban a Yoho Mobile-lal
Használj Yoho Mobile eSIM-et, és búcsút mondhatsz a roaming díjaknak és SIM-kártyáknak.
Maradj kapcsolatban, bárhol is vagy!
BÓNUSZ: 5 szórakoztató tény a karácsonyról Kínában
-
A karácsony nem állami ünnep Kínában, így a legtöbb üzlet nyitva van. Bár a városokban élők, különösen a fiatalok, megünnepelhetik, ez inkább a vásárlásról és a szórakozásról szól, mint bármi vallásosról.
-
A kínai karácsonyfákat papír lámpásokkal, papír láncokkal és papír virágokkal díszítik a szokásos nyugati díszek helyett. Ezek a díszek világosak és színesek, keverve a globális és helyi hagyományokat.
-
A Mikulást “Sheng Dan Lao Ren”-nek hívják Kínában, ami annyit jelent: “Karácsonyi Öreg Ember”. Általában piros ruhát visel, mint a nyugati Mikulás, de néha csavarral, például szaxofonozik. Szarvasok helyett a kínai Mikulásnak “nővérei” segíthetnek a manók helyett. Ez egy szórakoztató és más megközelítése az általunk ismert klasszikus Mikulásnak!
-
A karácsony Kínában inkább kereskedelmi ünnep. Főleg a vásárlásról szól, az üzletek kedvezményeket és különleges ajánlatokat kínálnak. Olyan városokban, mint Sanghaj és Peking, a bevásárlóközpontok és az utcák fényekkel és ünnepi dekorációkkal vannak díszítve, de a hangsúly a vásárláson van, nem a hagyományos ünnepi ünnepségeken.
-
A karaoke népszerű a karácsonyi partikon. A kínai fiatalok szeretik az éneklést, a táncot és a tematikus partikat. Karácsonykor sokan összegyűlnek, hogy karácsonyi dalokat és kínai pop dalokat énekeljenek, és ajándékokat cseréljenek. Ezek az ünnepek keverik a nyugati és a kínai hagyományokat. A karaoke bárok (ún. KTV) kedvelt helyek ehhez a fesztivál szórakozáshoz.